Az elektronikus hírközlési építmények engedélyezésének feltételeit a az elektronikus hírközlési építmények elhelyezéséről és az elektronikus hírközlési építményekkel kapcsolatos hatósági eljárásokról szóló 14/2013. (IX. 25.) NMHH rendelet írja elő. A rendelet hatálya kiterjed az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 188. § 12. pontjában meghatározott lektronikus hírközlési építmények, mint sajátos építmények létesítésére és bontására.

Elektronikus hírközlési építmény: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben meghatározott sajátos építményfajták, az elektronikus hírközléshez szükséges olyan sajátos építmények, amelyek magukba foglalják a vezetékekkel és vezeték nélküli összeköttetésekkel összefüggő műtárgyakat, különösen a tartozékokat és a tartószerkezeteket, az antenna-tartószerkezeteket (tornyokat), oszlopokat, alagutakat, kábelszekrényeket, csatornákat, föld alatti és föld feletti jelzőket, védőműtárgyakat, és a nyomvonalas és nyomvonal jellegű elektronikus hírközlési építményeket.

A hatósági engedélyek fajtái:
• elvi építési engedély,
• építési engedély,
• használatbavételi engedély,
• fennmaradási engedély,
• bontási engedély.

1. A dokumentáció benyújtása

Az engedély iránti kérelem, illetve a bejelentés a Hatóság honlapján közzétett adatlapon, a melléklettekkel együtt benyújtható papír alapon, postai úton vagy a Hatóság ügyfélszolgálatainál személyesen, illetve elektronikus úton. Az érintett ingatlanok tulajdoni lapjait a Hatóság biztosítja, melynek díját az építtetőnek kell megelőlegeznie. Az eljárás megindításáról számított 8 napon belül értesíti a Hatóság. Antennák és antennatartó szerkezetek engedélyezése esetén az eljárás megindulásáról a
Hatóság hirdetményi úton értesíti a lehetséges érintetteket. A hirdetmény a Hatóság és a területileg illetékes önkormányzat hirdetőtábláján kifüggesztésre, honlapján pedig közzétételre kerül.

2. Hiánypótlás

A Hatóság hiányos dokumentáció, az eljárás költségeinek (eljárási díj, szakhatósági eljárás díja/illetéke, tulajdoni lapok lekérdezésének díja) meg nem fizetése esetén egy alkalommal rövid határidővel (kérelemnél: 8 nap) a hiányok pótlására hívja fel az építtetőt (tervezőt). A hiánypótlás nem teljesítése esetén a Hatóság az eljárást megszünteti.

3. A szakhatóságok közreműködése

A szakhatóságok megkeresése elsődlegesen az engedélyező hatóság feladata. A szakhatóság megkeresésére csak azt követően kerül sor, hogy az ügyfél a szakhatósági eljárás díját vagy illetékét megfizette. Amennyiben a benyújtott dokumentáció arra alkalmas a Hatóság a szakhatóságot hivatali kapun keresztül elektronikus úton keresi meg. Ezt az ügyintézési időt lerövidítő megoldást nagymértékben segíti, ha a szakhatóságok részére összeállított dokumentációt elektronikus formában (CD) nyújtja be az építtető (tervező). Szintén az ügyintézés gyorsítása érdekében érvényes előzetes szakhatósági állásfoglalás is becsatolható, ebben az esetben az eljárás során a szakhatóság ismételt megkeresésre már nem kerül sor. Ha szakhatóság a hozzájárulást megtagadja, a Hatóságnak a kérelmet el kell utasítania.

4. Az eljárás felfüggesztése

Az ügyfél kérelmére az eljárás nem függeszthető fel.

5. Fellebbezés

A fellebbezésben nem lehet olyan új tényre hivatkozni, amelyről az ügyfélnek a döntés meghozatala előtt tudomása volt. A fellebbezést indokolni kell....

1. Elvi építési engedély

Az építtető saját döntése alapján – az építési engedély iránti kérelem benyújtása előtt – elvi építési engedélyt kérhet a Hatóság honlapján közzétett adatlapon (pl. műemlékvédelem, NATURA 2000). Az elvi építési engedély egy évig hatályos és csak az elektronikus hírközlési építmény tervdokumentációjának elkészítéséhez szükséges tevékenység végzésére jogosít.

2. Építési engedély

Az elektronikus hírközlési építmény kivitelezéséhez az építtetőnek, vagy (az építtető meghatalmazása alapján) a kérelmezőnek (építtető törvényes képviselőjének, vagy meghatalmazottjának) építési engedélyt kell kérni. A kérelmet a Hatóság honlapján közzétett adatlapon a kapcsolódó mellékletekkel együtt kell benyújtani Az építtető jogutódja (átruházás esetén új jogosultja) a hatályos építési engedélyt jogosult felhasználni, azonban a jogutódlást köteles a hatóságnak bejelenteni. A bejelentést megelőzően folytatott építési tevékenység esetén a hatóság bírságot szabhat ki.

Az építési engedély a jogerőre emelkedésének napjától számított három évig hatályos. A Hatóság az építési engedély hatályát egy esetben – az építtető indokolt kérelmére – egy évvel meghosszabbíthatja. Az építési munkálatokat az építési engedély hatályának lejártáig be kell fejezni.

Amennyiben a Hatóság az általa vezetett nyilvántartás alapján megállapítja, hogy az építtető a jogerős építési engedély hatályának fennállása alatt használatbavételi engedély iránti kérelmet nem nyújtott be, – a lejárat előtt 90 nappal – értesíti az építtetőt az engedély hatályának lejárati idejéről és tájékoztatja a meghosszabbítás lehetőségéről. Ha a helyszíni ellenőrzés eredményeként a Hatóság megállapítja, hogy az építési engedély hatálya jogszerűen nem hosszabbítható meg és a már megkezdett kivitelezéssel létrejött építményre használatbavételi engedély nem adható, az építmény továbbépítéséhez határidő tűzésével új építési engedély iránti kérelem benyújtására hívja fel az építtetőt.

3. Eltérés az építési engedélytől

A jogerős és végrehajtható építési engedélyben foglaltaktól, valamint az építési engedély mellékletét képező tervdokumentációtól csak a Hatóság előzetes engedélyével – módosított építési engedéllyel – lehet eltérni. Nincs szükség a Hatóság előzetes engedélyére, ha az eltérést olyan, a tervezés során előre nem látott körülmény teszi szükségessé, amely a már megkezdett építési munkálatok záradékkal ellátott tervdokumentáció szerinti folytatását akadályozza, és az eltérés nem érinti a szakhatóságok előírásait, az érintett ingatlan, építmény tulajdonosainak, kezelőinek a hozzájárulásában meghatározott feltételeit vagy a közreműködők építményeinek keresztezésére készített dokumentáció tartalmát, és új közreműködők, új ingatlanok bevonásával nem jár. Amennyiben az építtető – a fenti kivételtől eltekintve – a Hatóság előzetes engedélye nélkül eltér a jogerős és végrehajtható építési engedélyben foglaltaktól, valamint az építési engedély mellékletét képező tervdokumentációtól, abban az esetben az egész építményre vonatkozóan fennmaradási engedély iránti kérelmet kell benyújtania.

4. Használatbavételi engedély

A használatbavételi engedélyt az építési engedéllyel rendelkező építményre az építési munka építési naplóban rögzített befejezését követő 30 napon belül kell megkérnie az építtetőnek a Hatóság honlapján található adatlapon. Használatbavételi engedélyt az elektronikus hírközlési építmény egyes önállóan üzembe helyezhető szakaszaira önállóan, a több építési szakaszban, az egyes szakaszokra külön-külön kiadott építési engedélyek alapján megépített elektronikus hírközlési építményre együttesen is lehet kérni.

Használatbavételi engedély nélkül az építmény jogszerűen nem használható, azon elektronikus hírközlési szolgáltatás nem nyújtható. A használatbavételi engedély iránti kérelem határidőre történő benyújtásának elmulasztása esetén a Hatóság bírságot szabhat ki.

5. Fennmaradási engedély

Ha az engedélyhez vagy bejelentéshez kötött elektronikus hírközlési építményt engedély vagy bejelentés nélkül illetve attól eltérő módon (szabálytalanul) létesítettek, az egész elektronikus hírközlési építményre az építtető fennmaradási engedélyt kérhet. Amennyiben a hatóság azt állapítja meg, hogy az elektronikus hírközlési építmény szabálytalanul épült, határidő tűzésével felhívja az építtetőt a fennmaradási engedély iránti kérelem benyújtására. A fennmaradási engedély iránti kérelemnek és dokumentációnak tartalmi szempontból meg kell felelnie mind az építési, mind a használatbavételi engedélyre vonatkozó előírásoknak. A fennmaradási engedéllyel egyidejűleg a Hatóság bírságot szabhat ki.

Amennyiben az engedély nélkül létesített távközlési építmény a rendelet előírásainak nem felel meg és átalakításra szorul, akkor az átalakítások elvégzésére határozott időre szóló fennmaradási engedélyt kaphat az építtető. Amennyiben az engedély nélkül létesített távközlési építmény az átalakítással sem felel meg az előírásoknak, szabványoknak, az elrendelt átalakítást határidőre nem végezték el, az építtető a fennmaradási engedély iránti kérelmét a felhívás szerinti határidőig nem nyújtja be, a Hatóság a fennmaradási engedély megtagadásával egyidejűleg az eredeti állapot helyreállítására kötelezi az építtetőt.

6. Bontási engedély

Jogerős használatbavételi engedéllyel vagy fennmaradási engedéllyel rendelkező elektronikus hírközlési építmény bontása esetén a bontási engedély iránti kérelmet az építtető vagy tulajdonos a munka tervezett megkezdése előtt legalább harminc nappal köteles a Hatóságnak benyújtani a Hatóság honlapján közzétett kérelem-adatlapon.

A bontási engedély a jogerőre emelkedésétől számított egy évig hatályos. A bontási munkát az engedély hatályának lejártáig be kell fejezni. Az építtetőnek a bontási tevékenység befejezését a befejezéstől számított tizenöt napon belül közölnie kell a Hatósággal. Engedély nélkül végzett bontás esetén a Hatóság bírságot szabhat ki. A bejelentés alapján létesült építmény bontása is bejelentéssel legalizálható.

Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (Eht.) 31.§ (3a) bekezdése alapján az engedélyezési eljárás ügyintézési határideje 60 nap, amely nem hosszabbítható meg. A Ket. 33. § (3) bekezdés értelmében a 60 napos eljárási határidőbe nem számít be (a határidő megszakad):
a hatásköri vagy illetékességi vita egyeztetésének, illetve az eljáró hatóság kijelölésének időtartama,
a jogsegélyeljárás időtartama, továbbá a 36. § (2) bekezdése alapján adatnak a nyilvántartásból történő beszerzéséhez szükséges idő,
a hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól annak teljesítéséig terjedő idő,
a szakhatóság eljárásának időtartama,
az eljárás felfüggesztésének időtartama,
a hatóság működését legalább egy napra ellehetetlenítő üzemzavar vagy más elháríthatatlan esemény időtartama,
a kérelem, a döntés és egyéb irat fordításához szükséges idő,
a szakértői vélemény elkészítésének időtartama,
a kérelmező ügyfelet az eljárási költség előlegezésére kötelező döntés közlésére irányuló intézkedéstől az annak teljesítéséig terjedő idő, a hatósági megkeresés vagy a döntés postára adásának napjától annak kézbesítéséig terjedő időtartam, valamint a hirdetményi, továbbá a kézbesítési meghatalmazott és a kézbesítési ügygondnok útján történő közlés időtartama.

A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 3. § (5) bekezdése értelmében kiemelt jelentőségű ügyben , az ügyintézési határidő szintén 60 nap.

Amennyiben a Hatóság a 60 napos ügyintézési határidőt a Ket. 33/A § értelmében, az építtetőnek és az eljárás egyéb résztvevőjének fel nem róható okból túllépi, köteles az építtető által az eljárás lefolytatásáért megfizetett díjnak megfelelő összeget, ha pedig az ügyintézési időtartama meghaladja az irányadó ügyintézési határidő kétszeresét, akkor a megfizetett díjnak megfelelő összeg kétszeresét az építtető részére visszafizetni.

Építésüggyel kapcsolatos jogszabályok:

2003. évi C. törvény az elektronikus hírközlésről (Eht.)
1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről (Étv.)
1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól
2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól (Ket.)
1997. évi CXLI. törvény az ingatlan-nyilvántartásról
343/2006 (XII.25.) Korm. rendelet az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről
191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről
266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről
362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet a Nemzeti Hírközlési Hatóság eljárásában közreműködő szakhatóságok kijelöléséről, valamint egyes szakhatósági közreműködések megszüntetéséről és módosításáról
312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról
314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről
324/2013. (VIII. 29.) Korm. rendelet az egységes elektronikus közműnyilvántartásról
313/2012.(XI. 8.) Korm. rendelet az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról, valamin az Országos Építésügyi Nyilvántartásról
245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól
238/2005 (X.25.) Korm. rendelet az építésfelügyeleti bírságról
14/2013. (IX. 25.) NMHH rendelet az elektronikus hírközlési építmények elhelyezéséről és az elektronikus hírközlési építményekkel kapcsolatos hatósági eljárásokról
5/2011. (X. 6.) NMHH rendelet a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság egyes eljárásainak igazgatási szolgáltatási díjairól és a díjfizetés módjáról
8/2012. (I. 26.) NMHH rendelet az elektronikus hírközlési építmények egyéb nyomvonalas építményfajtákkal való keresztezéséről, megközelítéséről és védelméről
40/2009. (IX. 15.) IRM rendelet a hatósági letétről és a lefoglalt dolgok tárolásának és értékesítésének részletes szabályairól

Szakhatóságok:

71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről
39/2015. (III. 11.) Korm. rendelet a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról
14/2015. (III. 31.) FM rendelet a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól
223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről
13/2015. (III. 31.) BM rendelet a vízügyi és a vízvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól
219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről
306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet a levegő védelméről
27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról
284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól