"Csak a változás állandó"
(Hérakleitosz)
rácsos m.jpg
Telephelykeresés
Miért fontos a rádiótelefon bázisállomások helyének gondos megválasztása?
A mobilkommunikációban az előfizető készüléke (mint rádiós adóvevő) egy bázisállomással (mint egy másik adóvevővel) kerül először közvetlen kapcsolatba. Ez a bázisállomás közvetíti a forgalmat a mobilhálózat központjába, ami megteremti a kapcsolatot a hívó és a hívott között, akár a mobilhálózaton belül, akár azon kívül (például más mobil-, illetve vezetékes telefonhálózatba vagy külföldre). Minden bázisállomás ellát egy bizonyos területet (cellát) a mobiltelefon-készülékekkel érzékelhető rádióhullámokkal, illetve érzékeli a körzetében tartózkodó készülékek jeleit. A bázisállomás kis teljesítményű adóvevő, teljesítménye néhányszor 10 watt, szemben az URH rádió- és tévéadók több százezer wattos teljesítményével. A bázisállomás jeleit tartóárbocokra vagy épületek tetejére szerelt, irányított antennák sugározzák a célterületre.

A celluláris hálózatokban, így a GSM-ben is az egy szolgáltató által lefedett terület ún. cellákra van osztva. Egy cella megfelel egy adótorony vagy ismétlőadók esetén több kisebb adótorony által lefedett területnek. A cella méretét az adó adási erőssége határozza meg. A celluláris hálózatok alapgondolata az, hogy alacsony energiaszintű adók használatával lehetővé tegye a hatékony frekvencia-újrafelhasználást. Ugyanis abban az esetben, ha erős adókat használnának, akkor az adott frekvenciát csak több 100 kilométer távolságban lehetne újra felhasználni.

A celluláris mobil hálózathoz lefoglalt frekvenciasáv cellacsoportok között van elosztva. Ez az elosztás a szolgáltató által lefedett területen cellacsoportonként ismétlődik. Az elérhető rádiócsatornák teljes számban használhatóak minden egyes cellacsoportban, és ez alkotja a szolgáltató lefedett területét. Egy frekvencia, amelyet egy cella használ, pár cellával arrébb is használható, de két, ugyanazt a frekvenciát használó cella között megfelelő távolságnak kell lennie az interferencia elkerülése végett. A frekvencia-újrafelhasználás jelentősen megnöveli a hálózaton lévő felhasználók számában mért kapacitást.

Az eltérő felhasználói sűrűség egy hálózaton belül is eltérő cellaméreteket igényel. A cellaméret függvényében három fő típust különböztetünk meg: a makrocellát, a mikrocellát és a pikocellát. Elsődlegesen a makrocellák valósítják meg a terület lefedését. Antennái leggyakrabban saját tornyon, esetenként háztetőkön, egyéb létező szerkezeteken kerülnek elhelyezésre, mégpedig olyan magasságban, hogy se környező épület, se a terepviszonyok ne akadályozzák a sugárzását. A mikrocellák kisegítő szerepet játszanak a makrocellákon belül, ahol a nagyobb felhasználószám ezt indokolja (pl. főpályaudvarok). A mikrocella antennái az utca szintjén helyezkednek el, általában épületek falán, oszlopokon, stb. Méretük kisebb, ezért legtöbbször a környezetbe ágyazva, észrevehetetlenül szolgálják feladatukat. Sugárzási teljesítményük és hatósugaruk ugyancsak kisebb, mint a makrocellák antennáié.

A bázisállomások helyének meghatározása, a cellás struktúra kialakítása a mobil hálózat tervezésének sarkalatos pontja. Ebből következően a rádiódiótelefon bázisállomások elhelyezésére alkalmas telepítési helyek megtalálása/megszerzése az egyik legizgalmasabb és egyben igen nehéz területe a telephelykeresésnek. Nem elég csak a műszaki követelményeket kielégítő telephelyet megtalálni, hanem olyan telephelyre van szükség, ahol a legkülönbözőbb jogi feltételek is biztosítottak. Gondos előkészítésre és tervezésre van tehát szükség.
Melyek a telephelykeresés főbb lépései?
* A hálózattervezői szempontok és követelmények pontosítása: a kívánatos telepítési hely körzetének kijelölése, az ún. telepítési kör meghatározása. Meghatározó kiindulási szempont: új tornyot kell-e építeni, vagy meglévő építményre (épületre, műtárgyra) kell-e a rádióantennákat elhelyezni. A meglévő építményeknél szóbajöhet családi ház, többszintes lakó-, iroda vagy más épület, távvezetékoszlop, hidroglóbusz stb.

* A telepítésre kijelölt hely/körzet helyszíni tanulmányozása: az EOV koordináták meghatározása, fényképfelvételek készítése, a helyrajzi számok és tulajdoni lapok beszerzése.

* A telepítési helyéül választandó ingatlan tulajdonosával tárgyalások az adásvételi-, bérleti-, földhasználati, vagy használati szerződés megkötése tárgyában.

* Az építés jogi feltételeit meghatározó helyi és központi (országos) jogszabályok feltárása, az építés feltételeit tisztázó hatósági és más szükséges (előzetes) engedélyek-hozzájárulások beszerzése.

* Amennyiben a helyi építési szabályzat korlátozó előírásai miatt megfelelő telepítési hely nem található, szükség lehet a helyi építési szabályzat, szabályozási terv módosítására.

* Meg kell állapítani, hogy a bázisállomás létesítéséhez - annak paraméterei (antennatartók és antennák méretei) és a központi jogszabályok egyéb előírásai alapján - szükséges-e építési engedélyt kérni.
Milyen fejezetei lehetnek a bérleti szerződéseknek?
- A szerződés tárgya
- A bérlő és a bérbeadó jogai, kötelezettségei
- Bérleti díjjal kapcsolatos megállapodások
- Tulajdonjog és átruházás
- Energiaellátás
- A szerződés hatálya
- A szerződés módosítása, megszűnése
- Az állomás lebontása
- Bejelentések, értesítések és felszólítások
- Kártérítés
- Irányadó jog
- Vegyes rendelkezések
Melyek a legfontosabb jogszabályok?

Települési önkormányzati rendeletek a helyi építési szabályzatról (letölthetők az önkormányzatok honlapjáról és a nemzeti jogszabálytárból - njt.hu)

2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről
2003. évi C. törvény az elektronikus hírközlésről (Eht.)
1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről (Étv.)
2016. évi LXXIV. törvény a településkép védelméről1
1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól
2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól (Ket.)
1997. évi CXLI. törvény az ingatlan-nyilvántartásról
1993. évi LXXVIII. törvény a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról
2003. évi CXXXIII. törvény a társasházakról

253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) az országos településrendezési és építési követelményekről
343/2006 (XII.25.) Korm. rendelet az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről
191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről
266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről
362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet a Nemzeti Hírközlési Hatóság eljárásában közreműködő szakhatóságok kijelöléséről, valamint egyes szakhatósági közreműködések megszüntetéséről és módosításáról
312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról
314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről
324/2013. (VIII. 29.) Korm. rendelet az egységes elektronikus közműnyilvántartásról
313/2012.(XI. 8.) Korm. rendelet az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról, valamin az Országos Építésügyi
245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól
238/2005 (X.25.) Korm. rendelet az építésfelügyeleti bírságról
190/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet a főépítészi tevékenységről
71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről
39/2015. (III. 11.) Korm. rendelet a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról
223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről
219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről
306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet a levegő védelméről
284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól

14/2013. (IX. 25.) NMHH rendelet az elektronikus hírközlési építmények elhelyezéséről és az elektronikus hírközlési építményekkel kapcsolatos hatósági eljárásokról
5/2011. (X. 6.) NMHH rendelet a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság egyes eljárásainak igazgatási szolgáltatási díjairól és a díjfizetés módjáról
8/2012. (I. 26.) NMHH rendelet az elektronikus hírközlési építmények egyéb nyomvonalas építményfajtákkal való keresztezéséről, megközelítéséről és védelméről
40/2009. (IX. 15.) IRM rendelet a hatósági letétről és a lefoglalt dolgok tárolásának és értékesítésének részletes szabályairól
14/2015. (III. 31.) FM rendelet a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól
13/2015. (III. 31.) BM rendelet a vízügyi és a vízvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól
27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról
63/2004. (VII. 26.) ESzCsM rendelet a 0 Hz-300 GHz közötti frekvenciatartományú elektromos, mágneses és elektromágneses terek lakosságra vonatkozó egészségügyi határértékeiről
Vállalkozunk rádiótelefon bázisállomások helyszínkeresésére, akvizíciójára, valamint
az elektronikus hírközlési építmények engedélyeztetési eljárásának lebonyolítására.
A weblap a WEB-SET rendszeren üzemel. Készítette a BIT-Hungary Kft.